Gróf Illésházy László – Boronyák Gergely
Lili szerepében: Erdélyi Tíme, László gróf szerepében: Boronyák Gergely Fotó: Babák Zoltán
Boronyák Gergely a Csodaszarvas Hunorja, aki az okos, komoly, türelmes nagyobb fiút alakította, a Lili bárónőben gróf Illésházy Lászlót formálja meg a Cervinus Teátrum színpadán.
Milyen gróf Illésházy László?
Nagyon összetett, roppant izgalmas figura, akit meg kellett fejtenem. Apja halála után pár nappal játszódik a történet, amikor haza tér a kastélyba. A gróf egy más világban él, Budapesten a művész világában, amelyet az arisztokraták lenéznek.
Mi fogja meg a grófot Liliben, aki miatt „játékba” kezd?
Nagyon sok minden történik abban a pillanatban. Valójában ez egy mese. Ahogy Rómeó, a gróf is, ahogy meglátja, érzi, hogy Lili az, akit neki teremett az ég. Van ilyen találkozás néha, ritkán az életben is.
Milyen a gróf viszonya Becsei intézővel?
Gézát nagyon, nagyon szeretem! A grófnak Becseivel érdekes a kapcsolata. Ott nőtt fel, látta, hogy Becsei hasznot húz a gazdaságból, de ezt nem sajnálja tőle. Tisztában van jellemével, elfogadja olyannak, amilyen. Elhangzik egy mondat az előadás vége felé a gróftól, aki szeretettel mondja: „Hatalmas csirkefogó maga Becsei” – ebben minden benne van.
Úgy gondolom a gróftól távol áll az az élet, amit elhagyni készül…
Nem gondolom, hiszen el is mondja, hogy alig ismerte az apját, hogy egyetem mellett dolgozott, de oda tartozik, bár nem apja nyomdokain jár, ezért ad könnyen túl a kastélyon. De nagyon nehéz elszakadni a szülői háztól. Ráadásul, megtudja származása körüli igazságot, amit mindenképpen traumaként él meg, de ez egyben felszabadító érzés is számára. Neki a grófság bilincs volt, de ugyanakkor jóval érzékenyebbé válik.
Szereped szerint most is komoly leszel a színpadon, mint a Csodaszarvasban?
Igen az. De ebben a szerepben sokkal több a játékra a lehetőség, hiszen elszegődik Malomszegiékhez. De minél jobban beleszeret Lilibe, annál kényelmetlenebb a helyzete. Ezért sokkal több lehetőség van a játékosságra, hiszen a gróf mindenkiről tudja kicsoda, a többiek viszont nem. Ez a vígjáték alaphelyzete, hogy minden szereplőnek van egy igazsága.
A második szerepedet játszod Szarvason, ez azt jelenti, jól érzed magad a Cervinusban?
Igen, mindenféleképpen. Ott érzem jól magam, ahol jó munka folyik, ahol jó a csapat. Budapesten ici-pici színházban is játszom, ahol szintén jó a társaság, ahogy itt is. Másképp nem jönnék.
Egy fiatalembernek mit jelent az operett?
Zülfikárt játszottam már a Gül Babában. Számomra régen távol állt ez a műfaj a színházban és a színházművészeten belül. Nem értettem, hogy a mese, egy cukros szirup miért jó felnőtteknek, de ma már úgy gondolom, korszerűen kell játszani. Ennyi. Mielőtt ide jöttem próbálni, megkérdeztem egy kolléganőmet, és megkértem mondja el, mi a titka az operettnek – azt mondta: mese, mese felnőtteknek. Mert nem csak a gyerekek ülnek be szívesen egy mesejátékra a színházba, hanem a felnőttek is. Amikor egy idősebb ember azt mondja, hogy itt fáj, meg ott fáj, de amíg az előadás tart elfelejti, akkor érdemes játszani.
Zeneileg milyennek tartod, hiszen zenélsz is?
Nehéz, nekem ez kihívás, mert én blues-rockot énekelek. Rockot, jazzt tanultam, persze tanultam bel cantot is (szép éneklés, ami egy technika). De ez nem kellett, még a musicalekhez sem. Most viszont erre tudtam építeni. Sokat segített az alapképzés, mert az operett klasszikus zenei forma. Iváncsó József nagyon jó korrepetitor. Huszka zenéje dallamos, nagyon szépek, igényesek a dalok.
Behozzátok a Csodaszarvast a kőszínházba, amit nagy térre találtak ki…
Az energiák itt maradnak, más technika kell, de vannak módszerek. Lehet, hogy szűkebb lesz a tér, de az energia marad, és lehet, hogy nagyobbat fog robbanni zárt térben.
A szarvasi Lili bárónőn kívül min dolgozol?
A Rovers zenekarban játszom, most készül az albumunk. A Millenárison mutatjuk be Kosztolányi Édes Annáját musical változatban, ebben játszom, és az RS9 színházban Bergman: Isten kontra Alexander című darabban is benne vagyok, amit nagyon szeretünk játszani, és a közönség is nagyon szereti.
Gergő köszönöm a beszélgetést!
Milyen gróf Illésházy László?
Nagyon összetett, roppant izgalmas figura, akit meg kellett fejtenem. Apja halála után pár nappal játszódik a történet, amikor haza tér a kastélyba. A gróf egy más világban él, Budapesten a művész világában, amelyet az arisztokraták lenéznek.
Mi fogja meg a grófot Liliben, aki miatt „játékba” kezd?
Nagyon sok minden történik abban a pillanatban. Valójában ez egy mese. Ahogy Rómeó, a gróf is, ahogy meglátja, érzi, hogy Lili az, akit neki teremett az ég. Van ilyen találkozás néha, ritkán az életben is.
Milyen a gróf viszonya Becsei intézővel?
Gézát nagyon, nagyon szeretem! A grófnak Becseivel érdekes a kapcsolata. Ott nőtt fel, látta, hogy Becsei hasznot húz a gazdaságból, de ezt nem sajnálja tőle. Tisztában van jellemével, elfogadja olyannak, amilyen. Elhangzik egy mondat az előadás vége felé a gróftól, aki szeretettel mondja: „Hatalmas csirkefogó maga Becsei” – ebben minden benne van.
Úgy gondolom a gróftól távol áll az az élet, amit elhagyni készül…
Nem gondolom, hiszen el is mondja, hogy alig ismerte az apját, hogy egyetem mellett dolgozott, de oda tartozik, bár nem apja nyomdokain jár, ezért ad könnyen túl a kastélyon. De nagyon nehéz elszakadni a szülői háztól. Ráadásul, megtudja származása körüli igazságot, amit mindenképpen traumaként él meg, de ez egyben felszabadító érzés is számára. Neki a grófság bilincs volt, de ugyanakkor jóval érzékenyebbé válik.
Szereped szerint most is komoly leszel a színpadon, mint a Csodaszarvasban?
Igen az. De ebben a szerepben sokkal több a játékra a lehetőség, hiszen elszegődik Malomszegiékhez. De minél jobban beleszeret Lilibe, annál kényelmetlenebb a helyzete. Ezért sokkal több lehetőség van a játékosságra, hiszen a gróf mindenkiről tudja kicsoda, a többiek viszont nem. Ez a vígjáték alaphelyzete, hogy minden szereplőnek van egy igazsága.
A második szerepedet játszod Szarvason, ez azt jelenti, jól érzed magad a Cervinusban?
Igen, mindenféleképpen. Ott érzem jól magam, ahol jó munka folyik, ahol jó a csapat. Budapesten ici-pici színházban is játszom, ahol szintén jó a társaság, ahogy itt is. Másképp nem jönnék.
Egy fiatalembernek mit jelent az operett?
Zülfikárt játszottam már a Gül Babában. Számomra régen távol állt ez a műfaj a színházban és a színházművészeten belül. Nem értettem, hogy a mese, egy cukros szirup miért jó felnőtteknek, de ma már úgy gondolom, korszerűen kell játszani. Ennyi. Mielőtt ide jöttem próbálni, megkérdeztem egy kolléganőmet, és megkértem mondja el, mi a titka az operettnek – azt mondta: mese, mese felnőtteknek. Mert nem csak a gyerekek ülnek be szívesen egy mesejátékra a színházba, hanem a felnőttek is. Amikor egy idősebb ember azt mondja, hogy itt fáj, meg ott fáj, de amíg az előadás tart elfelejti, akkor érdemes játszani.
Zeneileg milyennek tartod, hiszen zenélsz is?
Nehéz, nekem ez kihívás, mert én blues-rockot énekelek. Rockot, jazzt tanultam, persze tanultam bel cantot is (szép éneklés, ami egy technika). De ez nem kellett, még a musicalekhez sem. Most viszont erre tudtam építeni. Sokat segített az alapképzés, mert az operett klasszikus zenei forma. Iváncsó József nagyon jó korrepetitor. Huszka zenéje dallamos, nagyon szépek, igényesek a dalok.
Behozzátok a Csodaszarvast a kőszínházba, amit nagy térre találtak ki…
Az energiák itt maradnak, más technika kell, de vannak módszerek. Lehet, hogy szűkebb lesz a tér, de az energia marad, és lehet, hogy nagyobbat fog robbanni zárt térben.
A szarvasi Lili bárónőn kívül min dolgozol?
A Rovers zenekarban játszom, most készül az albumunk. A Millenárison mutatjuk be Kosztolányi Édes Annáját musical változatban, ebben játszom, és az RS9 színházban Bergman: Isten kontra Alexander című darabban is benne vagyok, amit nagyon szeretünk játszani, és a közönség is nagyon szereti.
Gergő köszönöm a beszélgetést!
G. E.
